Amikor a Ferrari szurkol�i kiss� fagyosan viszonyulnak a csapat finn Forma-1-es pil�t�j�hoz, Kimi Ra:ikk�nnenhez, arra egyetlen - sov�ny - magyar�zat az�rt akad. Olaszorsz�g �s Finnorsz�g ugyanis Eur�pa genetikai t�rk�p�nek k�t ellent�tes pontj�n fekszik.

A Manfred Kayser holland genetikus vezet�s�vel k�sz�lt modellt a Current Biology c�m� foly�iratban k�z�lt�k.

A 2500 szem�lyb�l sz�rmaz�, 500 ezer g�nminta analiz�l�sval k�sz�lt t�rk�p nagy vonalakban hasonl�t a f�ldrajzihoz.

A hatalmas elemz�sb�l kider�l, az eur�paiak meglehet�sen k�zel �llnak egym�shoz - legal�bbis genetikai �rtelemben. A legnagyobb a k�l�nbs�g az �szaki �s d�li n�pek k�z�tt. Ennek magyar�zata a tud�sok szerint, hogy a nagy n�pv�ndorl�sok ir�nya d�lr�l, d�lkeletr�l �szaki, �szaknyugati ir�nyba haladt.

A t�rt�nelem el�tti korokban ez h�romszor is el�fordult: els�k�nt a korai k�korszakban, amikor a mai ember megjelent a kontinensen, majd a mezolitikumban - k�zvetlen�l a j�gkorszak ut�n -, v�g�l pedig az �jk�korban, a mez�gazdas�g elterjed�se idej�n.

A t�rk�p minden k�ts�get kiz�r�an azonban k�t genetikai szigetet t�rt fel: egyik oldalon a finnekkel, akik egy sz�k embercsoportt�l sz�rmaznak, amely azt�n k�s�bb is meg�rizte z�rts�g�t, a m�sik oldalon pedig az olaszokkal. A kutat�csoport szerint az Appennini-f�lsziget lak�inak t�bb-kevesebb genetikai egys�g�t az Alpok hegyvonulatai �rizt�k meg, amely nemcsak f�ldrajzi, de genetikai hat�rvonalat is jelent.

A vizsg�lat m�g egy �rdekess�gre is f�nyt der�tett: a tejcukor-�rz�kenys�get okoz� g�n az �szaki p�sztorn�pekb�l �tezer �ve elt�nt. M�g a t�bbi emberben �t�ves kor ut�n "kialszik" a tejcukorbont� enzim termel�s�t induk�l� g�n, addig a tej megem�szt�s�re k�pes embert�rsaink feln�ttk�nt is meg�rzik genetikailag a "gyermeki" �llapotot.

"Az, hogy ilyen m�lys�gben elemezt�k a kutat�k t�bb ezer eur�pai DNS-�t, rendk�v�l fontoss� teszi ezt a projektet, mivel egy ilyen pontos t�rk�p seg�ts�get ny�jthat p�ld�ul a genetikailag meghat�rozott betegs�gek - mint p�ld�ul a cukorbetegs�g, a magas v�rnyom�s vagy az asztma - rizik�faktorainak pontos�t�s�ban" - magyar�zta a munka jelent�s�g�t Giuseppe Novelli, a r�mai Tor Vergata Egyetem genetikusa az olasz h�r�gyn�ks�gnek adott interj�ban.